A bolygó neve: Halál
2013 augusztus 3. | Szerző: teszti
Tudom, már sokszor elmondtam, hogy az első eredeti filmeket a folytatás általában nem tudja überelni. A hangsúly itt és most az ÁLTALÁBAN-on van. És hogy miért? A Bolygó neve: Halál talán tudjátok a Nyolcadik utas: A halál folytatása. És 1000x jobb mint az első film!
Nem is tudom hol kezdjem. A történet kicsit lassan indult be. Ripley hadnagy (Sigourney Wiever) és a vörös macska még mindig a fülkében alszanak, mikor egy nap rájuk találnak. Csakhogy közben az eredeti események óta eltelt 57 év. A bolygóra pedig, ahol Ripley és társai még régen megtalálták a Lényt emberek érkeznek, 50-70 család, hogy benépesítsék. Csakhogy megtalálják a tojásokat… és beüt a katasztrófa. Az első részben azt hiszed már egy Lény megölése is lehetetlen vállalkozás, erre itt megjelenik vagy 100! Plusz ott van még Anyuci is…
Szóval lassan indul be a story, de mikor beindul akkor aztán minden folyik. Vér, sav, sikítások, fegyverek dördülnek. És mikor azt hinnéd végre vége a főhőseink megmenekültek (már aki nem halt meg) a történet még rátesz egy lapáttal.
Hogy a kislány (Carrie Henn) hogyan tudott életben maradni az számomra még mindig rejtély. Minden esetre szép volt Ripley és a kislány között kialakuló kötődés. Bár én végig azt hittem lesz ebben valami turpisság például, hogy a végén kiderül a kislányba költözött be az a fő-fő Lény. De persze erről szó sincs.
Mit is mondhatnék még. Hazudnék, ha azt állítanám az én gyenge idegzetemmel nem takartam el jó párszor a szememet, de azért nem volt annyira durva, hogy már nézhetetlen legyen. Egy szóval: jó film és tessék megnézni!
Nyolcadik utas: a Halál
2013 június 28. | Szerző: teszti
Nagyon vártam már ezt a filmet, ugyanis eddig két embertől kaptam hiteles leírást róla. És a két vélemény pedig szöges ellentétben állt egymással. Az egyik személy az anyukám volt, aki még 20-as éveiben látta a filmet, mikor még mozikban adták és szerinte az egyik legjobb és leghátborzongatóbb film, amit valaha látott. A másik forrásom egyik legjobb barátnőm volt, akiről tudni kell, hogy nagyon jól bírja a horrort, de erre a filmre azt mondta még ő is rettegve bújt a paplan alá. Ezek után kérdem én: Miért ne néztem volna meg?
És mi az én véleményem? Azt nem mondom, hogy a legjobb film életemben, de mindenképp izgalmas és félelmetes, nem is kicsit. A történet maga nagyon egyszerű: egy teherszállító űrhajó hét fős legénysége leszáll egy bolygón, ahonnan vészjelzéseket kapnak, de a bolygón egyik társukat megtámadja valami idegen életforma. Hogy a többiek megmentsék társuk életét felviszik magukkal a hajóra, majd felszállnak. Ám az űrben a titokzatos lény ismét lecsap… A többit azt hiszem el lehet képzelni.
Érdekesség, hogy ez volt az első olyan film, amiben nő játszotta az akcióhős szerepét. Sigourney Weaver, fantasztikusan játszik. Igazából rá is kíváncsi voltam, ugyanis eddig még csak A gorillák a ködben című filmben láttam, amiben egy gorilla kutatót játszik. Ezek után kíváncsi voltam, hogyan formázza meg az űrhajó harmadparancsnokának szerepét. És le a kalappal előtte. Amúgy is érdekes arcberendezésű nő. Nem az a tipikus szép lány, de azt hiszem egy ilyen típusú filmben elég nevetséges lenne egy szöszi cicababát berakni a főszerepbe.
Az Alien is tetszett. Nagyon félelmetes volt, főleg mikor még kicsi. Többet nem akarok mondani róla, mert ha esetleg úgy döntötök, hogy megnézitek oda lesz a meglepetés. A legnagyobb fordulatról nem is beszélve, ami a tudományos tisztről derül ki…
Azt hiszem ennyi. Sci-fi rajongóknak kötelező irodalom!
Az emlékmás
2013 június 6. | Szerző: teszti
Na, végre hosszú idő óta először azt mondhatom itt van egy film, amit élvezet volt végignézni. Izgalmas volt, kicsit hátborzongató egy szóval minden, amit egy sci-fitől elvár az ember. Pedig nem is vagyok oda az Arnold Schwarzenegger filmekért, főleg azokért nem, amikben ilyen keményfiút játszik, de ez most nagyon tetszett.
Érdekes volt ez a jövőkép, amit a film bemutatott. Elvileg 2084-et írunk, mikor a történet játszódik, de nekem egy kicsit még túl jeleninek tűntek egyes részek. Például a háttérben felvillanó cégek reklámjai… vagy a síkképernyős mozivászonszerű tévé, amit már mi is meg tudunk vásárolni a boltokban. Arról nem is szólva, hogy már feltalálták az űrutazást, de még mindig lőfegyverrel lövöldöznek, ugyanmár… ennél azért lehetne egy kicsit nagyobb a fantáziájuk.
Azért voltak részek, amiken kiakadtam. Például mikor először megláttam Johnny taxist… hát attól a robottól kirázott a hideg. Szerintem simán beleillene egy horror filmbe. Ha készítenéenek egyet, amiben Johnny taxisok átveszik a világuralmat és inváziót indítanának én tuti sikítva rohannék ki a moziból.
A másik kiakasztó elem a különböző véres jelenetek, leszakadt karok, kettéhasadt fejek meg hasonlók… de ezt már több bejegyzésemben írtam, hogy én ezeket nem bírom szóval, aki rendszeres olvasóm, annak ez nem új információ. (ha van ilyen légysziii legalább 1 pici kommentet írjatok!!!!)
Még néhány szó a speciális effektekről. A legtöbb trükköt még a szokásos módon makettekkel és bábúkkal oldották meg. Ilyen volt például mikor a szereplők szemét kiszippantja a nyomáskülönbség. De néhány helyen már számítógépestechnikát is bevetettek, ami akkoriban még újnak számított. Például a marsi háttereket. Jó dolog a számítógép és a fejlődés. De azért azt is érdekes látni hogyan oldanak meg egy-egy problémát pusztán fantáziával és némi ügyeskedéssel.
Ha jól tudom nem rég készítettek a filmből egy felújított változatot. Sajnos nem láttam, talán egyszer majd megnézem, bár elég nehezen tudom (ismét csak) elképzelni, hogy az eredetit bármi is felül tudja múlni. Sci-fi rajongóknak kötelező irodalom!
A dolog/A valami
2013 június 1. | Szerző: teszti
Tudom, nem szoktam két címet írni a bejegyzéseimhez, de nem tudtam eldönteni melyik cím lehet az ismertebb. A film eredeti címe egyébként a The Thing, Magyarországon pedig a fenti két cím közül valamelyiken fut vagy futott. Műfaját tekintve sci-fi/horror a 80-as évekből.
Egy kicsit fentartással ültem le megnézni a filmet, hisz nem igazán vagyok oda a horror filmekért. De hogy őszinte legyek nem hatott meg különösebben ez a film. Nem volt igazán félelmetes inkább undorítónak mondanám. Ahogy a lény támadása után az emberek szétrombantak meg csúsztak és másztak azok a ronda nyálkás csápok, hát pfúj! De azért lenyűgöző, hogy akkor régen a 80-as években amikor még nem használták a különböző számítógépes technikákat, képesek voltak ilyen élethűen ábrázolni a ronda földönkívüli létformát. Tudom, ezt már más filmeknél is írtam, talán többször is, de nem tehetek róla, tényleg lenyűgözőnek tartom.
Egy kicsit azért meglep, hogy ez a film bekerült az 1001 film közé, azt olvastam ugyanis, hogy nem volt különösebben nagy sikere, hisz egyidőben került a mozikba az E.T.-vel, ami ugye egy sokkal pozitívabb képet ad a földönkívüliekről, de azért egy idő után ez a film is népes rajongótáborra tett szert.
A sci-fi rajongóknak azért tudom ajánlani, de azért nem tartom különösebben kihagyhatatlan műnek. Főleg mivel kutyákat gyilkolásznak benne.
A majmok bolygója
2013 április 6. | Szerző: teszti
Na, ez az a film, amit szerintem még azok az emberek is szeretnek és örömmel izgulják végig, akik annyira nincsenek oda a sci-fi filmekért. Ezenkívül szerintem ez az a film, amit ugyan már megpróbáltak többszőr is újra forgatni, felújítani, de mind sikertelen próbálkozás volt. Az eredeti színvonalát mind még csak emg sem közelítette. Ez azért is nagy szó, hisz az eredeti film 1968-ban készült. Akkoriban a filmek készítésénél még csak véletlenül sem használtak számítógépeket. Ezt figyelembe véve lenyűgöző, amit az alkotók véghez vittek. Aki látta a filmet tudja miről beszélek. A majom jelmezek nagyon élethűek. És egyáltalán nem nevetségesek, pedig az alkotók attól féltek a legjobban, hogy a nézők ahelyett, hogy megijednek a majmoktól csak nevetnek majd rajtuk. Hát szerintem erről szó sincs. Ráadásul, ami még lenyűgöző, hogy a színészek mimikája is egész jól átjön a maszkok mögül. Ziva (Kim Hunter) és Cornélius (Roddy McDowall) játéka épp úgy megkapó, mint Taylornak, akit Charlton Heston alakít.
A filmben azért szép számmal akadnak, ha nem is brutális, de meghökkentő jelenetek. Engem a legjobban az borzasztott el, mikor a film elején Taylor és csapata először találkozik a majmokkal és az emberekkel méghozzá egy vadászat közben, ahol az emberek a vadak. Az a jelent, mikor a gorillák a halott ember kupac mellett fényképeszkednek nagyon megrázó volt. És végülis elgondolkoztató is, hisz nálunk a vadászok mit csinálnak egy pl. szarvas vadászat után?
Aztán ott van a film záróképe. Mikor a láthatáron feltűnik a lerombolt Szabadság szobor képe és Taylor szembesül azzal, hogy végig a Földön volt. A film vége igazából nyitott marad, hisz nem tudjuk ezek után mi történik Taylorral és Novával (Linda Harrison). Valamint azt sem, hogy Zivát és Cornéliust elítélik-e eretnekség miatt. Ez szerintem nem feltétlenül rossz, hisz így hihetünk még a boldog befejezésben. ( a filnek egyébként készült folytatása is ugyanezzel a szereplőgárdával összesen 4 db)
Függetlenség napja
2012 június 9. | Szerző: teszti
Ismét egy film, amit nagyon szeretek és persze ismét csak egy sci-fi. A Csillagok Háborúja óta talán a legjobb sci-fi film, legalábbis amit eddig láttam. Kivéve talán az E.T.-t.
A film egyébként egy elég szokványos történet. Jönnek a gonosz földönkívüliek, akiknek valamilyen titokzatos okból pont a mi bolygónkra fáj a foguk. Mindenkit meg akarnak ölni, elpusztítják a városokat, de jönnek a hős katonák és megmentik a Földet. Tömören ennyi.
A filmben legjobban a látványvilága tetszik. A számítógépes technika csúcsának tartom, ahogy teljes élethűséggel mutatják be az egyes híres ma is álló épületek lerombolását. Itt például a Fehér Házét. Azokról a hatalmas csészealjakról és félelmetes űrlényekről már nem is beszélve. (ezért a látványvilágért a film egyébként meg is kapta az Oscart)
A film emellett szerintem nagyon jól ötvözi a humort az izgalommal. Will Smith beszólásai nagyon jók voltak. Bár tőle nem is vártunk mást. Szeretem Will Smitht, szerintem nagyon jó színész, bár azért neki is voltak botlásai a karrierje során, gondoljunk csak a Vadiúj vadnyugatra… istenem az a film a filmgyártás legnagyobb baklövése…
De azért W. Smith legtöbb filmje nagyon jó, a kis hibái fölött pedig hunyjunk csak szemet.
E.T. a földönkívüli
2012 május 1. | Szerző: teszti
Szégyen, nem szégyen még sose láttam azelőtt ezt a filmet. Pedig már rengetegszer terveztem, hogy megnézem csak valahogy sose jött össze. Az biztos, hogy már nagyon vártam az első Steven Spielberg filmet, mert nagyon szeretem őt mint rendező. Szerencsére elég sok filmje szerepel a listán úgyhogy még bőven lesz alkalmam a nagyszerűségét ecsetelni.
A film annyiban csalódás volt nekem, hogy én egy ifjúsági filmre számítottam. Tudjátok, olyan filmet amit az ember végig nevet, aztán a végén könnyes búcsút veszünk E.T.-től. A könnyes búcsú valóban megvolt, de hogy én előtte nem nevettem agyon magamat az is biztos. Főleg azon a részen akadtam ki, mikor megjelentek azok az űrruhás emberek, becsomagolták a család házát aztán meg szegény E.T-t betették abba a hűtőkamrába… Persze azért örültem, hogy E.T. végül nem halt meg, de akkor is miért kellett előtte ez a sok szörnyűség?
E.T. először nem nagyon votl szimpatikus száámomra. Amikor az elején fut az erdőbe, akkor kifejezetten rémísztőnek tűnt. De aztán, mikor elkezdett összebarátkozni Eliottal már nagyon tetszett. A legjobban E.T. híres megszólalását vártam. Tudjátok, “E.T. haza telefonál“. Azért eléggé meglepődtem mikor a végén tényleg haza telefonált. Azt hittem, hogy ez csak valami szinoníma lesz arra, hogy haza szeretne menni vagy ilyemsi.
A gyerekszínészek szerintem nagyon ügyesek voltak. Drew Berrymore egyszerűen tündéri kislány volt. A játékuk olyan őszintének és hihetőnek tűnt. És ha belegondolunk nagyon nehéz dolguk lehetett, hisz egy olyan lénnyel kellett együtt dolgozniuk, aki igazából ott se volt.
Mindent összevetve nagyon tetszett a film. Lehet, hogy egy kicsit szomorú, de a vége azért Happy End.
Csillagok Háborúja VI.- A jedi visszatér
2012 február 17. | Szerző: teszti
Sajnálom, tudom, hogy kedden azt ígértem másnap folytatom a Csillagok Háborúja maratont, de sajnos az időjárás közbeszólt. Az elmúlt két napban jó filmek nézése helyett havat lapátoltam. De ma már itt vagyok úgyhogy folytathatjuk is!
Elérkeztünk tehát a befejező részhez. Nekem személyszerint ez a kedvencem, minden egyes perce olyan izgalmas, hogy képtelenség otthagyni a tévét.
Érdekes, hogy a Tatooint mindig úgy emlegetik a szereplők, mint a galaxis legelrejtettebb, legunalmasabb helye mégis ha belegondolunk a legtöbb izgalmas jelenet ott játszódik. Itt az utolsó részben is Jaba palotája olyan mint a galaxisok söpredékének gyűjtőhelye. Tele van fejvadászokkal, mindenféle ocsmány lényekkel Jaba pedig szinte gonoszabb, mint Dart Vader. A férfiak biztos szeretik ezeket a részeket, hisz Leia hercegnő itt végre megmutatja, hogy ő is igazi nő. Ezt a fürdő-rabruhát egyébként az egyik tv adó az egyik legszexisebb ruhadarabnak választotta. És ez azért nem semmi.
A kedvenc jelenetem mégis a végső csatajelenet, ami egyszerre két helyszínen is játszódik! A lázadók és csillagrombolók csatája nem csak a mozgalmas képektől, lövöldözéstől izgalmas. Annyira jól és hihetően van megcsinálva, hogy az ember csak úgy kapkodja a fejét mert nem tudja merre nézzen. Aztán ott van Hanék csatája a zöld bolygón. Azok a kis mackószerű bolygólakók annyira aranyosak! Az egész sorozat legédesebb része, mikor Leia egyedül maradva összebarátkozik az egyikkel. Azt pedig különösen érdekesnek tartom, hogy a végső csatában a lázadóknak nem a leginteligensebb, vagy a legfejlettebb nép érkezik a segítségére és segít megnyerni a csatát, hanem egy elfeledett, primitívnek mondható macifaj.
Most beszéljünk egy kicsit az Uralkodóról. Egyáltalán nem tetszik. És nem csak azért mert ő a főgonosz vagy mert csúnya. Engem a legjobban az akaszt ki, hogy a jelenetei nagy részében semmi mást nem mondogat, mint azt, hogy “Jól van, jól van”. Ezt ráadásul olyan rémísztő hangon mondogatja, hogy az embernek feláll a hátán a szőr és a legszívesebben a képébe üvöltené, hogy “Jól van már értjük, csak hagyd már abba!” Arról az ördögi fejről pedig már nem is beszélek, amit akkor vág, mikor Luke-ot kínozza. Mindent összevetve, jó, hogy meghalt a végén. Éppen itt volt az ideje.
Végezetül annyit szeretnék még mondani ezekről a filmekről, hogy mindenkinek látnia kell. Tudom, sokan nem szeretik a sci-fit, de azt hiszem ezekkel a filmekkel lehet kivételt tenni. Mert ezek őszintén úgy gondolom, hogy olyan filmek, amiket az embernek élete során látnia kell. Egyszerűen korszakalkotóak.
Eredet
2013 október 25. | Szerző: teszti
A Titanicbeli szereplését leszámítva Leonardo DiCaprio nem tartozik a kedvenc színészeim közé (túl nyálas nekem), de ebben a sci-fi akciófilmben kifejezetten tetszett.
Alapvetően szeretem ezeket a típusú filmeket. Első hallásra az alapötlet kicsit légből kapottnak tűnik: emberek be tudnak lépni mások álmaiba és onnan titkos információkat lopnak ki. DiCaprio egy ilyen álomtolvajt alakít Dom Cobbot, aki csapatával együtt megbízásokat vállal, de a munkájának hála kitiltották amerikából és ezért nem láthatja a gyerekeit. Ezért vállal el egy igen nehéz megbízást. A megbízó ígéretet tesz neki, hogy ő elintézi, hogy hazajuthasson bűntetlenül. A megbízás azért nehéz (és itt jön a bonyolultság a storyban) mert a kis csapatnak a tudat legmélyére kell bejutnia és ezt csak úgy teheti meg, hogy miután belép egy álomba utána még egy álomba kell bejutni aztán mégegybe. Bocsi, ha nem teljesen érthető, de nem tudom jobban elmagyarázni. Közben pedig van még egy csavar. Dom felesége, aki már meghalt folyton meg-meg jelenik a férfi körül és azt bizonygatja hogy ő igazából nem is halt meg csak felébredt és Dom még mindig álomban van. Ez persze sok kellemetlenséget okoz főhősünknek.
Azt hiszem ennyi elég is a történetből. Legyen elég annyi, hogy tele van akcióval, lövöldözéssel és mindennel, ami csak kell. Nekem legjobban az a rész tetszett, mikor a film vége felé főhőseink már azon igyekeznek, hogy felébredjenek az álomból és mi láthatjuk, hogy a különböző álom szinteken sorra mi történik. Szerintem nagyon izgalmas.
Egyedül a vége nem tetszett. Azt hiszem már korábbi bejegyzésekben írtam, hogy nem nagyon szeretem, ha egy flmnek nyitott a vége. Itt is ez történt. Azt hisszük, hogy minden Happy End Dom végre ismét együtt lehet a gyerekivel, de aztán a szemükbe ötlik a képernyőn VALAMI (nem írom le mi mert nem akarom lelőni a poént) és megint elbizonytalanodunk és nem tudjuk, hogy most mi van.
Lényegében az egész történet egyetlen kérdés körül lebeg: Ez vajon csak álom?
Oldal ajánlása emailben
X