Ponyvaregény
2013 június 12. | Szerző: teszti
Na, harmadszori nekifutásra ugyan, de végre sikerült végignéznem ezt a filmet is. Lehet, hogy velem van a baj, de számomra az egésznek nem volt se füle se farka. Ahhoz képes, hogy ez egy “igazi klasszikus” rám nem tett túl nagy hatást.
A gondom az volt vele, hogy nem értettem a különböző filmrészek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Például a kávéházi rablók története vagy Butch története. Pedig az egyes történetek még jók is lehettek volna csak így ebben a nagy összevisszaságban nem nagyon lehetett élvezni. Arról nem is szólva, hogy még az sem derül ki mi van abban a nyamvadt tásában! És engem ez szörnyen idegesít!
A másik, amin teljesen ledöbbentem az John Travolta volt. Mikor megláttam, hogy ő is játszik a filmben azt gondoltam: Ez az! Végre egy film, amiben Mr. Travolta biztos nem talál majd módot, hogy táncolhasson. Erre mi történik? Persze, hogy táncol. Egy gengszter filmben!
A sok káromkodásról inkább nem is beszélek. (összesen 265) Főleg mivel valószínűleg csak engem zavar. De még mindig jobb, mintha kisípolták volna, mert akkor az egész film csak egy nagy sípszó lenne.
Mindent összevetve: bocsi, de nekem nem tetszett. QuentinTarantino ide vagy oda.
Az emlékmás
2013 június 6. | Szerző: teszti
Na, végre hosszú idő óta először azt mondhatom itt van egy film, amit élvezet volt végignézni. Izgalmas volt, kicsit hátborzongató egy szóval minden, amit egy sci-fitől elvár az ember. Pedig nem is vagyok oda az Arnold Schwarzenegger filmekért, főleg azokért nem, amikben ilyen keményfiút játszik, de ez most nagyon tetszett.
Érdekes volt ez a jövőkép, amit a film bemutatott. Elvileg 2084-et írunk, mikor a történet játszódik, de nekem egy kicsit még túl jeleninek tűntek egyes részek. Például a háttérben felvillanó cégek reklámjai… vagy a síkképernyős mozivászonszerű tévé, amit már mi is meg tudunk vásárolni a boltokban. Arról nem is szólva, hogy már feltalálták az űrutazást, de még mindig lőfegyverrel lövöldöznek, ugyanmár… ennél azért lehetne egy kicsit nagyobb a fantáziájuk.
Azért voltak részek, amiken kiakadtam. Például mikor először megláttam Johnny taxist… hát attól a robottól kirázott a hideg. Szerintem simán beleillene egy horror filmbe. Ha készítenéenek egyet, amiben Johnny taxisok átveszik a világuralmat és inváziót indítanának én tuti sikítva rohannék ki a moziból.
A másik kiakasztó elem a különböző véres jelenetek, leszakadt karok, kettéhasadt fejek meg hasonlók… de ezt már több bejegyzésemben írtam, hogy én ezeket nem bírom szóval, aki rendszeres olvasóm, annak ez nem új információ. (ha van ilyen légysziii legalább 1 pici kommentet írjatok!!!!)
Még néhány szó a speciális effektekről. A legtöbb trükköt még a szokásos módon makettekkel és bábúkkal oldották meg. Ilyen volt például mikor a szereplők szemét kiszippantja a nyomáskülönbség. De néhány helyen már számítógépestechnikát is bevetettek, ami akkoriban még újnak számított. Például a marsi háttereket. Jó dolog a számítógép és a fejlődés. De azért azt is érdekes látni hogyan oldanak meg egy-egy problémát pusztán fantáziával és némi ügyeskedéssel.
Ha jól tudom nem rég készítettek a filmből egy felújított változatot. Sajnos nem láttam, talán egyszer majd megnézem, bár elég nehezen tudom (ismét csak) elképzelni, hogy az eredetit bármi is felül tudja múlni. Sci-fi rajongóknak kötelező irodalom!
A rettenthetetlen
2013 március 31. | Szerző: teszti
Mel Gibson nem tartozik a kedvenc színészeim közé, de azt azért elismerem, hogy ezt a filme nagyont jól megcsinálta. Egy kicsit mindig furcsáltam azokat a filmeket, amikben a rendező játsza egyben a főszerepet is, de ennek az filmnek az esetében működik a dolog. Az egyetlen ami nem tetszik, hogy úgy látszik Mr. Gibson igen csak szereti azokat a jelenteket, amiben kínoznak valakit. Gondoljunk csak a Passióra, ami Jézus szenvedéseit dolgozza fel, ennél a filmnél nem volt semmi gondom a film brutalitását elég jól tudtam kezelni egészen a film utolsó negyedórájáig, ahol is William Wallacet kivégzik. Hát az a rész iszonyatos volt. Nem elég, hogy szerencsétlen embert felakasztották, kinyújtották, fölvagdosták aztán még lefejezték és végül felnégyelték. Szörnyű volt. (jó, a fölvagdosós részben nem vagyok biztos hogy történt ott ugyanis szégyenszemre elkapcsoltam a tévét)
Mindezek ellenére a film szerintem nagyon jó volt, brutális, de jó. A szerelmiszálat is nagyon megindítónak találtam. Persze ennek szomorú vége lett, de kellemes változatosság volt a megszokott amerikai szerelmi történetekhez képest. A hercegnő (Sophie Marceau) karaktere is tetszet, bár elég kiszámítható volt a történet alakulása.
Aztán ott van a “főgonosz” I. Edward király (Patrick McGoohan) akit a filmben csak Nyakiglábként emlegetnek. A film elején azt hittem ő csak valami kis mellékszereplő lesz. Jó, ő gonosz király, de azt hittem majd csak megbújik a háttérben. Ehhez képest a történet nagyon jól megmutatta milyen szörnyű ember volt. Főleg a falkirki csata alatt mutatott viselkedése rendített meg legjobban. Mikor azt mondta az nyíl drága dolog így ne küdjék csatába az íjászokat, hanem küldjék inkább az íreket, mivel a hullák nem kerülek semmibe… ha ez nem mutatja a kegyetlenségét, akkor nem tudom, hogy mi.
Érzékenyebb lányoknak azt ajánlom inkább fiú társasággal nézzétek meg a filmet. El kellhet a támogatás a sok vérontás között.
Farkasokkal táncoló
2013 február 7. | Szerző: teszti
Ez a film bevallom nekem nagyon tetszett. Egyébként is kíváncsi voltam erre a filmre ugyanis nagyon szeretem Kevin Costnert mióta láttam a Robin Hood a tolvajok fejedelmében. Ezt a filmet egyébként számomra teljesen érthetetlen okból sokan, köztük a filmkritikusok is, nem kedvelik. Sőt annyira nem, hogy Kevin Costner Arany Málna díjat kapott érte, mint a legrosszab férfi főszereplő. De most térjünk vissza a Farkasokkla táncolóra. Ez a film, szemben a Robin Hoodal, az egyik legnagyobb sikert hozta a színész pályáján. Nem is csoda. Egy szép és megkapó történetet helyez, egy gyönyörű környezetbe. A látvány világ is remek. Engem legjobban az a rész kapott meg, mikor bölényvadászatra mentek az indiánok.
Azonban aki úgy dönt, hogy megnézi a filmet fel kell készítenem rá, hogy a film nagyon hosszú. Olyan Gyűrűk Ura hosszúságút kell elképzelni. Persze ezalatt a kb. 2 óra alatt egy percig sem unatkozunk, de vannak olyanok, akik nem képesek ilyen hosszú ideig a tévé előtt ülni.
A filmben talán egyetlen dolog nem tetszett, amellett, hogy megölik szegény farkast, ez pedig a főszereplő lány neve. Álló ököl. Hát nem tudom. Persze mikor elmeséli, hogy hogyan kapta ezt az indián nevet az nagyon szép volt, de a névért valahogy mégsem vagyok oda. Lehetett volna valami szebbet kitalálni és nem feltétlen ilyesmire gondolok, hogy Kecses szarvas vagy Bugyogó Forrás. Csak valami nőiesebbet.
Mit is írhatnék még? Volt a filmben néhány momentum, amit nem értettem. Például mikor a film elején az egyik katona, számomra minden ok nélkül, főbe lőtte magát. Csak egy mellékszereplő volt, vagy még az sem mert igazából alig 10 percig szerepelt szóval nem igazán értettem mi miért történik. Meg persze ott voltak a Poni indiánok, akik mindenkit megskalpoltak. Persze az a párhuzam nagyon tetszett, ahogy a film bemutatta a “rossz” skalpolós és a “jó” békében élő indiánokat is. A legtöbb filmben vagy csak az egyikkel vagy csak a másikkal szoktunk találkozni attól függően, hogy az indiánok épp jó vagy rossz szereplők.
A filmnek természetesen rengeteg érzelmi és lelki vonatkozása is van, amiket nem szeretnék bővebben kifejteni, mert szerintem ezt mindenkinek magának kell átélnie és megismerni. Persze csak ha megnézi a filmet.
Pretty woman
2012 október 24. | Szerző: teszti
Ezt a filmet már rengetegszer láttam és még mindig nagyon tetszik. Julia Roberts és Richard Gere szerintem az egyik legjobb színész páros a filmvásznon, majdnem olyan jók, sőt talán még jobbak is, mint Kate Winslet és Leonardo di Caprio (ha valaki nem tudná ők a Titanicban játszottak szerelmespárt). Nem csoda, hogy ezt a két színészt újra láthatjuk más filmekben is pl. Az oltári nőben.
Amikor bejegyzést írok egy filmről mindig utána olvasok a neten, hátha találok valami érdekességet. Általában sikerrel járok ahogy most is. Azt mind tudjuk, hogy Julia Roberts ezzel a filmmel futott be, de azt talán már kevesebben, hogy igazából csak azért kapta meg a szerepet mert a többi felkért híres színésznő mind visszautasította. Ilyenek voltak pl. Meg Ryan, Sandra Bullock vagy Uma Thurman. Ők állítólag azért utasították vissza a szerepet mert megalázónak tartották egy prostituált megformálását. De ne hibáztassuk őket, mint kiderült sokan gondolták úgy, hogy a film nem lesz sikeres. És mint utólag kiderült ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. Például Edward is azért veztett egy Lotus kocsit, mert csak ez a cég tartotta jó reklámnak a filmben való szereplést. A rendező eredetileg egy Ferrarit vagy Porschet szánt volna Edwardnak. De ezek a cégek szintén visszautasították a közreműködést.
Térjünk most ki egy kicsit a film zenéjére. Ki ne ismerné? Nekem is nagyon tetszik. Biztos vagyok benne, hogy mint annyi más filmnél itt is sokat lendített a film népszerűségén a remek zene. Egyébként 1990-ben ez a lemez vezette az eladási listákat Amerikában.
Aztán ott vannak Vivien ruhái… hát én telejesen oda voltam. Főleg a fekete koktélruha és az a fehér ruha tetszik, amit a Rodeo Drive-on viselt, mikor bement abba az üzletbe, ahonnan először kirúgták.
Oké, lehet azt mondani, hogy a film túl szentimentális. Egy tündérmese. Hisz mikor történne meg a valóéletben, hogy egy prosti megtalálja az igaz szerelmét az egyik kliense képébe és az pedig kész őt viszont szeretni. De akkor is. Kellenek ezek a filmek, már csak azért is, hogy nekünk film rajongóknak egy jó kis estét szerezzenek.
Az angol beteg
2012 október 13. | Szerző: teszti
Mikor először hallottam a film címét esküszöm azt hittem, hogy az angol beteg nem a pasi nemzetiségére utal, hanem arra, hogy szegénynek kóros D-vitamin hiánya van. Aztán jutott eszembe, hogy akkor nyílván az lenne a film címe, hogy Az angolkóros…
Viccet félretéve, a film ennél sokkal komolyabb. A második világháborúban játszódik, ez a tény már elég ahhoz, hogy egy igazi drámára készüljünk. A film sok meglepetést tartogatott. Például én meg voltam róla győződve, hogy Almásy (Ralph Fiennes) és Hanah (Juliette bBinoche) az áplónő szerelmesek lesznek egymásba. Szerelmesek is lesznek csak épp nem egymásba. A film közepefelé kicsit már zavart is, hogy ugrálunk a jelen és jövő között. Először azért, mert tudni akartam, hogy alakul Almásy és Katharine (Kistin Scott Thomas) szerelme aztán meg azért, mert azt akartam tudni, hogy mi lesz Hanah és Kip (Naveen Andrews) szerelmével. Szóval az ugrálgatás kicsit zavart.
A másik meglepetés, pedig természetesen az volt, hogy a főszereplő magyar. Arról nem is szólva, hogy a film egy magyar népdallal kezdődik, ami aztán máskor is felhangzik a történet során. A másik meglepetés, amihez ugyan kellett némi kutatómunka, hogy Almásy gróf egy létező személy volt, Afrika kutató. Bár a film elég szabadon dolgozta fel az életét. Igazából csak a nevét és a sivatag világát használták föl.
Nem is tudom, hogy még mit írhatnék. Mindenképp érdemes megnézni mert egy nagyon szép film. Ezt az is bizonyítja, hogy 9 Oscar-díjat nyert. A legtöbbet, amit egy angol film eddig elnyert. A vége persze szomorú, dehát egy drámától mi mást is várhatnánk.
Toy Story-Játékháború
2012 szeptember 30. | Szerző: teszti
És ismét következzen egy mese. Vagy inkább animációsfilm, ahogy ma már nevezzük. A Pixar első nagy sikere a Toy Story és az első egész estés rajzfilm, amit teljes egészében számítógépes technikával készítettek.
A mese szeretők körében azt hiszem két csoportot tudunk elkülöníteni. Az egyik csoport a régi, klasszikus, kézzel rajzolt rajzfilmek szeretői és a másik csoportt, akik inkább a mai modern számítógéppel készített filmek kedvelik. Valmint elvétve találni olyanokat, akik mindkettő típust szívesen nézik (én szerencsére ebbe a csoportba tartozom).
Az animációs filmek közül a Toy Story az egyik kedvencem. Bár emlékszem kislányként elég érdekes hatást váltott ki nálam, a film megnézése után hetekig figyeltem a saját játékaimat, hogy vajon mindig ugyanott vannak ahol hagytam őket? Vagy mi történik, ha hirtelen belépek a szobába? Emellett szerintem egy nagyon aranyos film. Hisz melyik gyerek nem lenne kíváncsi egy olyan mesére, ahol játékok elevenednek meg és mindenféle kalandokba keverednek? Valamint nagyon jól bemutatja a két jellemző gyerektípust. Andy a tipikus jógyerek. Aki vigyáz a játékaira, szépen játszik, szereti a kishugát és soha nem tesz semmi rosszat. Aztán meg ott van a másik gyerek Sid, a tipikus vásott, rosszgyerek. Ő az aki bántja a kishugát, elveszi és tönkreteszi a játékait, hogy a saját játékairól már nem is beszélve. Ez a párhuzam szerintem nagyon érdekes.
Ki szeretném emelni azt is, hogy a 80 perces filmben rengeteg munka fekszik. Összesen 110 animátor dolgozott rajta, valamint az is érdekes, hogy egy 8 másodperces filmkocka elkészítéséhez egy egész hét kellett. Arról nem is szólva, hogy a rendező John Lasseter mekkora kockázatot vállalt, hisz azelőtt még senki sem készített ilyen jellegű filmet. Azt hiszem azt mondanom sem kell, hogy a filmnek hatalmas sikere lett, mutatja ezt az is, hogy a következő években a Pixar csak úgy sorjázta az animációs filmeket.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, most következzenek a szinkronhangok. Az eredeti szinkronizálók között olyan hírességek vannak, mint Tom Hank ( Woody), és Tim Allen (Buzz). De ne feledkezzünk meg a magyar hangokról sem Stohl András (lehet őt szeretni vagy nem), Dörner György, Kristóf Tibor (Slinky) és Forgács Gábor (Krumplifej). A szinkron mint mindig most is nagyon színvonalas.
Végezetül nézzük meg a film zárójelentetét. Karácsony, Andy játékai biztosak benne, hogy ennél rosszabb, már nem történhet velük… és erre mi történik? Andy kap egy kiskutyát… (a mázlista)
Függetlenség napja
2012 június 9. | Szerző: teszti
Ismét egy film, amit nagyon szeretek és persze ismét csak egy sci-fi. A Csillagok Háborúja óta talán a legjobb sci-fi film, legalábbis amit eddig láttam. Kivéve talán az E.T.-t.
A film egyébként egy elég szokványos történet. Jönnek a gonosz földönkívüliek, akiknek valamilyen titokzatos okból pont a mi bolygónkra fáj a foguk. Mindenkit meg akarnak ölni, elpusztítják a városokat, de jönnek a hős katonák és megmentik a Földet. Tömören ennyi.
A filmben legjobban a látványvilága tetszik. A számítógépes technika csúcsának tartom, ahogy teljes élethűséggel mutatják be az egyes híres ma is álló épületek lerombolását. Itt például a Fehér Házét. Azokról a hatalmas csészealjakról és félelmetes űrlényekről már nem is beszélve. (ezért a látványvilágért a film egyébként meg is kapta az Oscart)
A film emellett szerintem nagyon jól ötvözi a humort az izgalommal. Will Smith beszólásai nagyon jók voltak. Bár tőle nem is vártunk mást. Szeretem Will Smitht, szerintem nagyon jó színész, bár azért neki is voltak botlásai a karrierje során, gondoljunk csak a Vadiúj vadnyugatra… istenem az a film a filmgyártás legnagyobb baklövése…
De azért W. Smith legtöbb filmje nagyon jó, a kis hibái fölött pedig hunyjunk csak szemet.
Spinédzserek
2012 április 28. | Szerző: teszti
Nem mintha nem bírnám ezt a filmet, de mégis mit keres itt ebben a listában? Már az Apádra ütökben is feltettem ezt a kérdést, de itt végleg megállt bennem az ütő.
Az előbb azt írtam, hogy bírom a filmet, de be kell vallanom az évek során sokat vesztett a varázsából. Úgy öt évvel ezelőtt sokkal inkább lekötött. De lehet, hogy csak az beszél belőlem, hogy az elmúlt években egyre jobban idegesítenek az amerikai gimnáziumokban játszódó filmek. Mert ha tényleg ilyen egy amerikai középiskola, akkor köszönöm szépen, inkább maradok itt Magyarországon. Most is, ahogy néztem a filmet egyre csak azt vettem észre, hogy a diákok telefonálnak, beszélgetnek, sminkelnek órán és nem úgy sutyiban, ahogy mi tettük annak idején, hanem nyíltan a tanár szeme láttára és a tanár még csak rájuk sem szól! A másik dolog amin kiakadtam, mikor Tye (Brittany Murphy) a vidékről jött lány nagy szemekkel néz, hogy ott a suliban kapni Colát… hűha… Ezeket a dolgokat olyan lekicsinylőnek éreztem. Gáz az, aki figyel órán, hogy okosabb legyen és gáz az, aki vidékről jött. Nekem ez sehogy se tetszik.
Azt azért el kell mondanom, hogy a film nagyon vicces. Főleg azon a részen derültem jókat, mikor szegény Chert (Alicia Silverstone) kirabolják és utána panaszkodik a telefonban, hogy a pasi milyen gonosz votl vele, mert kirabolta, üvöltözött vele egy sort és a végén még a ruháját is tönkre tette. Vagy az a rész, mikor kiderül, hogy a srác, aki tetszik neki igazából meleg…
Most is azon gondolkozom, hogy talán volt a filmnek valami rejtett mondanivalója? Valami, amit én nem vettem észre? Hát ha volt ilyen, akkor tényleg valahol nagyon-nagyon mélyen el lett rejteve…
Jurassic Park
2013 augusztus 25. | Szerző: teszti
Jurassic Park! A világ legjobb filmje! Imádom, imádom, imádom!!!
Először is a cselekmény: nagyon izgi. A legjobb rész az, mikor a szereplők ülnek a kocsikban és jön a T-rex… Csak a lábak dörrenését hallod és ahogy a vizes pohárban megjelennek a vízgyűrűk… onnantól kezdve se vége se hossza az izgalomnak. Aztán ott vannak a raptorok… a karmos kezükk-lábukkal és pusztítóan gonosz fejükkel… érdekes, hogy bár kisebbek mint a T-rex és ugye mindenki úgy tudja ő a csúcs ragadozó mégis a raptorok sokkal ijesztőbbek és kegyetlenebbek, számomra legalábbis. Végülis a T-rex nem csinált annyi rossz dolgot. Jó, megette az ügyvédet, de az meg is érdemelte hisz a sorsára hagyta a gyerekeket a veszélyben.
A színészek szintén jó munkát végeztek a rendezőről nem is beszélve. A Jurassic parkot mérföldkőnek tekintik a speciális effektusok alkalmazása terén. A dinók tényleg nagyon élethűek, a park látványvilágáról nem is beszélve. Nagyon klassz.
Szerintem nincs olyan ember a világon aki nem ülné végig pattanásig feszült idegekkel, körmöket a tövéig lerágva. Aki meg mégis… hát azokkal nem tudok mit kezdeni.
Oldal ajánlása emailben
X