Ponyvaregény

2013 június 12. | Szerző: teszti |

Na, harmadszori nekifutásra ugyan, de végre sikerült végignéznem ezt a filmet is. Lehet, hogy velem van a baj, de számomra az egésznek nem volt se füle se farka. Ahhoz képes, hogy ez egy “igazi klasszikus” rám nem tett túl nagy hatást.

A gondom az volt vele, hogy nem értettem a különböző filmrészek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Például a kávéházi rablók története vagy Butch története. Pedig az egyes történetek még jók is lehettek volna csak így ebben a nagy összevisszaságban nem nagyon lehetett élvezni. Arról nem is szólva, hogy még az sem derül ki mi van abban a nyamvadt tásában! És engem ez szörnyen idegesít!

A másik, amin teljesen ledöbbentem az John Travolta volt. Mikor megláttam, hogy ő is játszik a filmben azt gondoltam: Ez az! Végre egy film, amiben Mr. Travolta biztos nem talál majd módot, hogy táncolhasson. Erre mi történik? Persze, hogy táncol. Egy gengszter filmben!

A sok káromkodásról inkább nem is beszélek. (összesen 265) Főleg mivel valószínűleg csak engem zavar. De még mindig jobb, mintha kisípolták volna, mert akkor az egész film csak egy nagy sípszó lenne.

Mindent összevetve: bocsi, de nekem nem tetszett. QuentinTarantino ide vagy oda.