Nulladik óra

2013 február 7. | Szerző: teszti |

Sokat gondolkoztam hogyan is kezdjem el ezt a bejegyzésemet mivel kénytelen voltam belátni, hogy önmagam csapdájába estem, hisz a Spinédzserek című bejegyzésemben azt írtam az amerikai tinédzserekről szóló filmek nálam már elvesztették a varázsukat. Aztán megnéztem a Nulladik órát. Ezt a filmet azt hiszem teljes mértékben a Spinézserek ellentétjének lehet nevezni. A kritikusok szerint teljes és őszinte képet ad a 80-as évek tinédzsereinek életéről. Én viszont remélem, hogy abban a korban azért éltek boldog tinédzserek is.

A film története egy igen érdekes helyzetet hoz létre. Mi történik ha az iskola élsportolóját, fizika zsenijét, hercegnőjét, különcét és legnagyobb bajkeverőjét összezárjuk egy napra? A válasz: sok szívbemarkoló történet és őszinte kitárulkodás.

Már a film nyitójelenete is igen elgondolkoztató, mikor a szülők kiteszik az iskola előtt a gyerekeiket. Láthatjuk ahogy Alison (Ally Sheedy) anyja köszönés nélkül elhajt, ahogy Andrew (Emilio Estevez) apja egyre csak azt szajkózza, hogy neki a legjobbnak kell lennie vagy ahogy Brian (Michael Hall) anyja azt várja el fiától, hogy még ezt a szombati napot is végigtanulja. Itt már érezhetjük, hogy egyik gyerek élete sem fenékig tejfel. Aztán ahogy múlik az idő és ők egyre jobban megismerik egymást megismerhetjük mi is a problémáikat.

Engem legjobban az a rész kapott meg, mikor Bender (Judd Nelson) kifigurázza Brian szüleit ezután a saját szüleit. Ekkor tudatosodott, hogy ezt a srácot, aki mindig viccelődik és másokat piszkál otthon verik, sőt az apja az ő karján nyomja el a cigarettáját…

A gyerekek mellett van egy másik fontos szereplő is: a tanár. Mr. Vernon (Paul Gleason) nem az a tipikus tanár, akit az ilyen filmekben általában láthatunk. A film elején egy gonosz és gyerek gyűlölő embert ismerhetünk meg de aztán a takarítóval való beszélgetése sotán kiderül, hogy nem mindig volt ilyen. Csak az évek során megkeseredett.

Tehát végignézhetjük, ahogy a gyerekek megismerik egymást és “barátok” lesznek. De egészen a film végéig sőt még azon is túl, fennáll a kérdés: mi lesz hétfőn? Erre sajnos nem kapunk választ. Nem tudhatjuk, hogy Clairenek (Molly Ringwald) lesz-e igaza, aki azt állítja, hogy hétfőtől keresztül fognak egymáson nézni vagy pedig még hétfőn is barátok lesznek-e még, ahogy mi filmnézők reméljük. Én szeretném hinni, hogy igen ez a barátság ki fog tartani. De sajnos sose tudhatjuk bizonyosan.