Nincs az az Isten, hogy én még egyszer megnézzem ezt a filmet! Soha-soha-soha!!!
Több mint másfél órán át azt kellett bámulnom, hogy a két menő csávó, akiknek még a nevére sem emlékszem, mennek a motoraikon. És mennek és mennek és mennek. És mikor menteke egy kicsit rövid pihenő után a változatosság kedvéért megint mentek. Amikor meg nem mentek cigiztek, drogoztak, piáltak és szexeltek. Igazi tiniknek való film…
Pedig az ember már azt hinné, hogy az a film, amiben Jack Nicholson játszik nem lehet rossz. Már épp kezdtem volna belefeledkezni, hogy J. Nicholson milyen helyes volt fiatal korában, erre mi történik? Meghal. Amúgy nem tudom mit képzeltek az amerikaiak a filmben. Összevernek és lelövöldöznek akárkit, aki nem szimpatikus nekik vagy csak azért mert hosszú a hajuk. Hát örülök, hogy akkor még nem éltem.
Teljesen ledöbbentem azon anyukám milyen izgatott lett, mikor meglátta mit nézek. Azt mondta ez iszonyú nagy film volt, az ő fiatal korában és neki mennyire tetszett. Talán az a baj, hogy az én korosztályom már annyira felpörgetett életet él és a filmek is annyira pörgősek, hogy egy ilyen lazulós, nyugis kis film, már élvezhetetlen. A másik dolog, ami eszembe jutott, hogy ez a film inkább amolyan “fiús” film. Az én apukám ugyan vonat bolond, de ő is órákig eltudja nézegetni, hogy a vonatok csak mennek és mennek. Gondolom a motorokkal sem lehet másként.
Úgy látom ennyit tudtam csak kisajtolni magamból ebben a bejegyzésben. Sajnos nincs túl sok mondanivalóm Szelíd motorosokkal kapcsolatban. A zenéje azért jó volt.