Mikor megláttam, hogy ez az alkotás is szerepel a felsorolt filmek között nagyon megörültem. Már nagyon rég nem láttam ezt a mesét, pedig kiskoromban az egyik kedvencem volt. Bár, kinek nem? Neki veselkedtem hát és derékig elmerülve az egyik szekrényünkben előhalásztam a legmélyéről a régi videómat. Még szerencse, hogy megtartottam a videólejátszómat. Milyen nagy hasznát vettem most.
Azt hiszem érdemes néhány sort szánnom a film készítéséről. A filmet 1937 december 21.-én mutatták be. Az elkészítése 2 évig tartott. Nem szabad elfelejteni, hogy ennek a rajzfilmnek még minden kockáját, hátterét és részletét mind-mind kézzel rajzolták! A 2 év alatt összesen 750 rajzoló, 500 mérföldnyi papírt használt el a 2 milló vázlat és rajz készítéséhez. Ezek aztán jó kis számadatok. A filmnek természetesen hatalmas sikere volt. Walt Disney még Oscar díjat is kapott érte, sőt az eredeti szobor mellé a szervezők meglepték 7 mini szobrocskával is. Ha ez nem kedves gesztus, akkor nem tudom mi az.
A gyerekkori emlékek felelevenítése mellett a régi videó másik nagy előnye, hogy az eredeti szinkronhangokkal tudtam megnézni a filmet. És annál nincs is jobb. Bár nem hallottam még az új szinkronhangokkat, de elképzelni sem tudom, hogy lehetne jobb ennél. A régi magyar szinkronban Hófehérkének Váradi Hédi adja a hangját. Ugyanaz a hölgy, aki a Frédi és Béni-ben Béni feleségét Irmát szinkronizálja. Szerintem remekül csinálja az a legaranyosabb, mikor takarítás közben: Nem-nem-nem-nem!- mel szídja meg az állatokat.
Másik érdekesség, hogy ez a Hófehérke volt az első olyan feldolgozás, amiben a törpék külön személyiséget kaptak. Biztos mindenkinek meg van a saját kis kedvence, bár azt hiszem a legnagyobb a Kuka és Morgó rajongótáborok lehetnek. Én például Szendét szeretem. Olyan aranyos, ahogy eldugja a fejét a szakálla mögött.
És ismét felvetődik a kérdés, hogy ajánlom-e a filmet? Miért? Van olyan aki még nem látta?